...-És akkor aranyoskám 78 éves koráig fog élni, és hamarosan nem is olyan soká elköltözik innen és nagy szerencse éri...de ugye azé a rosszat is megmondhatom? Valaki megátkozta...
-Engem nem átkozott meg senki...
-De igenis elátkozta egy rosszakarója...
-Jóóóó, akkor elátkozott, de rajtam senki nyavalyás átka nem fog, mert én úgy akarom!!!...Rám csak a pozitív energiák hatnak!!!...
Erre huncut mosoly a szemében, mint aki azt gondolja: na ez tud valamit, ezzel nem lesz könnyű dolgom. De azért újból rázendít: -Lehetne boldogabb a házassága és lehetne jobb az élete... - Miiiiíííííí???...
Hát ez a párbeszéd hangzott el köztem, és a Néni között. A Néni erőszakosan nyomta a kapucsengőt, mialatt én a porszívóval bírkóztam és az ágy alatti porcicákat igyekeztem felszippantani. Átfutott az agyamon, nem érdekel ki fia- borja kér bebocsájtást, én bizony ha nekiálltam tisztába tenni a lakást, abba nem hagyom senki kedvéért. Néni győzött, és megadóan nyitottam az ajtót. Kedvesen invitált, hogy ugyan má menjek közelebb a kapuhoz, mert Ő bizony szeretne nekem valami fontosat mondani. És akkor valami szörnyű kántálásba kezdett, de én csak összevisszaértelmetlen szavakat tudtam kimazsolázni belőle, néha azért egy-két értelmes szó is becsúszott, mint például áldja meg, meg húsvét, meg drága Jézus, és különbenis adjak má' neki valamit, amit nélkülözni tudnék (és innen hirtelen elég érthetően kezdett artikulálni)....például egy tábla szalonnát vagy füstölt házi kolbászt, vagy amit gondolok.
És én adtam. Ugyan nem szalonnát, és nem is füstölt házikolbászt, mert hát az nem volt itthon és különben is, nálunk sincs kolbászból a kerítés :-), meg hát disznónk sincsen vagy mi a szösz, mondom neki....és befordultam a házba, hűtőben kotorászni. Szatyorba pakoltam a tegnapelőtt vásárolt virslit, meg májkrémet, fagyasztóból zöldborsót és megtoldottam némi készpénzzel. Örömében azonnal a tenyeremhez kapott, hogy ő bizony most abból megmondja nekem a tutit...érdekes volt, hogy mikor elkapta a kezem, egy pillantást se vetett rá, de pont olyan folyékonyan, éneklős hangon sorolta mit lát nekem a jövőbe, mint aki jól betanulta és mindenkinek pont ugyanezt szajkózza...hihihi...és mivel jókat kuncogtam, rám szólt, hogy bizony ne nevessem ki, mert ez így lesz, és kész!
Néni azért aranyos volt, szépen megköszönte az ellátmányt és már vetette is rá magát a gyanútlan szomszéd csengőjére. Gyanútlan szomszéd nem ment teljesen ki a kapuig, mintha attól félne, hogy az éj leple alatt valakik áramot vezettek bele,- valószínűleg miután Nénit megpillantotta rögtön Gyanakvó szomszéddá vált,- és én a házba befelé menet már csak annyit láttam, hogy a szomszéd heves kézmozdulatokkal zavarja Nénit melegebb vidékekre.
A Néninek csak annyit vagyok hajlandó elhinni érdekes jóslatából, hogy nagy szerencse ér, és esetleg még annyit , hogy hamarosan elköltözünk. És köszönöm, a házasságom rendben van, én most is nagyon boldog vagyok a párommal, és elég jó az életem! Mert hiszem, hogy rám csak a pozitív energiák hatnak. Mert én úgy akarom!!!
Utolsó kommentek