Csak egy kicsi konyhakertet hagytunk magunknak amibe elvetem a sárgarépa, zöldség, saláta, spenót, hagyma, borsó stb. magokat, elrakom a dughagymát, hogy meglegyen az az illúzióm, hogy én kertészkedem.
Mikor ideköltöztünk évekig nagy konyhakertem volt, amit anyósom segítségével gondoztam, mert panellakó révén azt sem tudtam mit mikorhogyan kell elvetni és hát Ő nálam sokkal okosabb (tapasztaltabb) volt ezen a téren. Érdekes, hogy az első évben még élveztem is a gyomlálást, mert hát ugye az még újdonság volt a számomra, és minden nap kimentem a kertbe meglesni az ágyásokat, mint a jó gazda, mi bújt ki a csupasz földből és úgy örültem minden kicsi kis hajtásnak, mint az óvodás.
Ma már nem élvezem annyira a kerti munkát (kivéve a virágok gondozását) és hát sajnos hiányzik az anyósom is, már nincs közöttünk. Szeretett hozzánk jönni segíteni és én mindig örültem neki. (nem csak a segítségnek)
Szóval most nagy munkában vagyok, Apci előkészíti nekem a terepet és megyek a csajokkal magot szórni, addig is a lábasban főzöm a finom húsvéti sonkánkat, amit holnap reggelire tálalok a családomnak főtt tojással, salátával, uborkával, paradicsommal és majonézes tormával.
Ja, és végre elültettem a fűszernövénymagokat is amit többszöri próbálkozásra sikerült megvennem.
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK MINDEN OLVASÓMNAK!
.jpg)
Utolsó kommentek